Tesla Élményvezetés

Új Tesla-töltőket telepítettek Magyarországon, egyszerre kilenc autó is tud tölteni

A Nemzeti Közművekhez tartozó NKM Mobilitás Kft. a Sormáson, az M7-es autópálya lehajtótól két kilométerre található István Parkhotel és Étterem parkolójában létesítette az első vidéki villámtöltő központját, ahol egyszerre akár kilenc autó tudja igénybe venni a töltőket.

A társaság Sormáson a Magyarországon egyedülálló Tesla Supercharger-ekkel összesen 2 db villámtöltőt és 3 db dupla gyorstöltőt telepített. Ilyen Tesla töltő Győrben is megtalálható. A töltőállomáson Tritium 50 kW (DC), Efacec 50 kW DC + 43 kW AC (DC/AC), Ensto 2×22 kW (AC), Schneider 2×22 kW (AC) és Circontrol 2×22 kW (AC) töltőket találnak a felhasználók.

Az NKM Mobilitás Kft., mint a Nemzeti Közművek e-mobilitással és CNG szolgáltatással foglalkozó üzletága kulcsrakész projektek keretében töltőtelepítést, -üzemeltetést, -karbantartást és operátorként e-mobilitás szolgáltatást kínál üzleti ügyfelei számára. Az NKM egy éve Mobiliti néven indította el e-mobilitás szolgáltatását és a kapcsolódó országos elektromos autó töltőállomás-hálózat telepítését. A társaság jelenleg több mint 40 töltőt üzemeltet országszerte.

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/uj-tesla-toltoket-telepitettek-magyarorszagon-egyszerre-kilenc-auto-is-tud-tolteni.4.304172.html

Tíz évünk lehet elektromosra cserélni a benzines és dízelautókat

2028-tól Európában be kellene szüntetni az új dízel-, benzines és hagyományos hibrid üzemű autók árusítását azért, hogy a Párizsi Klímaegyezmény célját el lehessen érni, ez a következtetése a német űr-, energia- és közlekedéskutatási intézet (DLR) által végzett tanulmánynak.

Eszerint, amennyiben a következő évtized vége előtt nem vezetik ki az európai újautó piacról a hagyományos meghajtású modelleket, úgy Európa nem teszi meg a szükséges lépést a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokos korlátozása érdekében. A tanulmány az úgynevezett karbon büdzsé fogalmából indul ki, amely azt a szén-dioxid mennyiséget takarja, amennyit a katasztrofális mértékű klímaváltozás megelőzése előtt legfeljebb kibocsáthat az emberiség.

A Greenpeace Belgium által publikált tanulmány két forgatókönyvet vázol arra, hogy megelőzhető legyen az ezt meghaladó mértékű globális átlaghőmérséklet felmelegedés, illetve szén-dioxid-kibocsátás. A jelentés szerint ahhoz, hogy 50 százalékos eséllyel elérhető legyen a cél, tíz év múlva kell radikális változást elérni a járművek kibocsátása terén. Ahhoz azonban, hogy 66 százalékos eséllyel elérhető legyen a cél, már öt év múlva szükség lenne a piac drasztikus átalakulására. A gépjárművek mellett a DLR anyaga szerint természetesen más szektorokban is hasonlóan radikális átalakulásra van szükség.

A hagyományos hajtású járművek kereslete a DLR szerint várhatóan fokozatosan csökken majd, összefüggésben a levegőminőségi és egészségi kérdésekre irányuló fokozott figyelemnek, vagy az új városi mobilitási trendeknek köszönhetően. Ugyanakkor az elektromos járművek térnyerése zavarokat okozhat a munkaerőpiacon, és más jellegű környezetvédelmi aggályokat kelthet ezen technológia fokozott ritkaföldfém-igényére tekintettel.

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/fenntarthatovilag/tiz-evunk-lehet-elektromosra-cserelni-a-benzines-es-dizelautokat.4.298408.html

Úgy szabadulunk majd a kipufogós autóktól, mint a nyomógombos mobiloktól

Miután a kétezres évek végén az iPhone széles körben ismertté tette az érintőképernyős technológiát, a magyarok zöme még sokáig gombokat nyomogatva álmodozott a sci-fiket idéző megoldásról. Azonban nem kellett sok idő hozzá, hogy ma már relikviaként gondoljunk a nyomógombos készülékekre. Bár az elektromos autók esetében az átállás nyilván összetettebb, hiszen nemcsak új töltőállomás-rendszer kiépítése szükséges, de a technológiáknak is vannak még fejleszthető területei, mint a hatótávolság – vagyis az akkumulátorok teljesítménye – vagy a töltés gyorsasága. Azonban a klímaváltozás enyhítésére hozott és tervezett állami szabályozások elősegíthetik a folyamatot és az eladási statisztikák is a villanyautók elképesztő ütemű térnyeréséről árulkodnak. Bár összességében még elenyésző a zöld rendszámos autók aránya a magyar utakon, azonban egy, a Bosch által készített kutatás szerint – amely tíz éven keresztül monitorozta a magyar autózási szokásokat – ez már nem sokáig lesz így.

 

140 év után búcsút inthetünk a kipufogógáznak?

Az elmúlt tíz évben szinte semmit nem változott a magyar utakon futó autók összetétele a gépkocsik meghajtását illetően: többségük most is benzinnel működik (82 százalék), ahogy tíz évvel ezelőtt is (85 százalék), a fennmaradó járműpark pedig gázolajjal, az alternatív meghajtású – gázüzemű, elektromos vagy hibrid – autók aránya elenyésző, statisztikailag még mindig alig kimutatható (összesen 1 százalék).

Mindössze 2014-ről 2016-ra történt figyelemre méltó változás, a gázolajos autók 14 százalékról 18-ra ugrottak a benzines autók kárára, azonban ez a növekedés 2018-ra már megtorpant, sőt 17-re esett, a dízelbotránynak köszönhetően pedig további csökkenése várható – derül ki a Robert Bosch Kft. megbízásából a Medián Közvélemény és Piackutató Intézet által készített felmérésekből. A Bosch 2008 óta – kétévente – méri a magyar autózási szokásokat, így a rendelkezésre álló adatokból jól látszanak az elmúlt tíz év tendenciái, de a legutóbbi – 2018. márciusi – felmérésből következtetni lehet a jövőbeni piaci változásokra is.

Úgy szabadulunk majd a kipufogós autóktól, mint a nyomógombos mobiloktól

A dízel technológia visszaszorulása nemcsak a benzines autók felé, hanem az egyre inkább elérhető, gazdaságosan üzemeltethető, különböző támogatásokkal – például ingyen töltéssel és parkolással – megtolt elektromos vagy hibrid hajtású autók felé fordíthatja a vásárlókat. Bár az elmúlt tíz év statisztikái még nem utalnak erre, a 2400 fő megkérdezésével készült reprezentatív tanulmányban azt is vizsgálták, hogy milyen autót vásárolnának most a felmérésben résztvevők.

Elektromos meghajtású autót 9 százalék venne – szemben a mostani 1 százalék alatti részaránnyal – ráadásul, ha a számítást csak azokra szűkítjük, akik nem zárják ki, hogy vennének autót, akkor az elektromos hajtást előnyben részesítők aránya már 12 százalék – a jelenlegi autótulajdonosok körében 9, a potenciális új belépők körében 16 százalék.

A változás mértékét és jelentőségét is növeli, hogy a felmérésben az elektromos meghajtásra vonatkozóan konzervatív értékek szerepelnek, ugyanis a kérdésre adható válaszok között ilyen lehetőség nem szerepelt, csak akkor rögzítették, ha a megkérdezett a kérdésre válaszolva spontán említette. Az is kiderült, hogy az elektromos meghajtás a diplomások, a budapestiek, valamint a 30 évnél fiatalabbak körében kiemelkedően népszerű.

Arányában még elhanyagolható, de elképesztő ütemben jön

Az Európai Autógyártók Szövetségének (ACEA) legutóbbi autóeladásokra vonatkozó adataijól tükrözik a piaci folyamatokat: a tavalyi elsőnegyedéves statisztikákhoz képest idén a dízeles autók eladása 17 százalékot zuhant, a benzines 14,7 százalékkal, az elektromos autók eladásai pedig 47 százalékkal nőttek, a hibridek 25,7 százalékkal.

Norvégiában úgy számolnak, hogy az év végén – a hibridekkel együtt – már 230 ezer e-autó fut majd az utakon, vagyis majdnem minden tizedik autó – részben – elektromos lesz az országban. És még csak nem is náluk a legnagyobb a kereslet: Németországban az elektromosan tölthető járművek eladása az első negyedévben 70 százalékkal 17 574 darabra ugrott, amivel először előzte meg Norvégiát a negyedéves számok tekintetében. Az értékesítési számokba beletartoznak a teljesen elektromos járművek és a plug-in hibrid autók is. A fordulat pedig már a hétköznapokban, az utcákon is jól érzékelhető, Münchenben például egyre több Tesla, BMW i3 vagy éppen Nissan Leaf hasít az utakon.

Úgy szabadulunk majd a kipufogós autóktól, mint a nyomógombos mobiloktól

KSH szerint Magyarországon 2017-ben összesen 3 471 997 személygépkocsi volt forgalomban, ebből mindössze durván 6 ezer elektromos meghajtású vagy hibrid, ugyanis ennyi zöld rendszámot adtak ki idén áprilisig. Ez egyelőre nem tűnik soknak, azonban, ha a növekedés ütemét nézzük, biztatóbb a helyzet: a Jedlik Ányos Klaszter adatai szerint 2016 februárjában 370 zöld rendszámos autó volt az utakon, egy évvel később már 1765, idén áprilisban pedig ki híján elérte a hatezret, azóta bizonyára át is lépte. Az ACEA szerint a tavalyi első negyedév 184 elektromos autójával szemben idén már 481 talált gazdára, míg hibridből a korábbi 711-hez képest idén január és március között 1122.

A tömeges elterjedéshez azonban – az állami támogatás ellenére – a legfőbb korlát a vételár. Ha a másfél milliós támogatást és a kereskedői kedvezményeket is levonjuk, így is legalább 5-6 millióba kerül a legolcsóbb modell, ami nem kevés egy olyan országban, ahol a 2017-es adatok szerint minden hatodik használtautó-vásárlásra jut egy újautó-értékesítés, a forgalomban lévő autók átlagéletkora pedig 14 év.

 

Norvégiát sem a környezettudatosság hajtja

Magyarországon egy tisztán elektromos Volkswagen Golf listaára – kedvezmények nélkül – 12 millió forint, miközben a benzines modellt – szintén listaáron – 6,5 millióért hirdetik. Ez a kétszeres különbség általában mindenhol megvan, legfeljebb az áfa és egyéb kereskedelmi stratégiák okozhatnak eltérést. Norvégiában például körülbelül 10,4 millió forintra jönne ki az e-Golf ottani ára, míg az 1,2-es benzines modell 7,2 milliótól elérhető.

A norvégok azonban súlyos importvámot vetnek ki a benzines és dízel autókra, miközben az e-autók esetében eltekintenek ettől, sőt a 25 százalékos áfát is elengedik. Így végül az említett alap benzines Golf tényleges ára 11,2 millió forintnak megfelelő korona, vagyis 800 ezer forintos hátrányba kerül az e-Golffal szemben. Mivel utóbbinak a fenntartása is sokkal olcsóbb – például nem kell a parkolásért vagy az útdíjért fizetni – nem kérdés melyiket veszi inkább a lakosság. Más kérdés, hogy felmérések szerint a norvég e-autó tulajdonosok 70 százalékának hagyományos hajtásláncú modellje is van, mert, ha vidékre kell menni, akkor a fejlett töltőinfrastruktúra ellenére is félnek attól, hogy útközben lemerülnek, vagy kényelmetlennek tartják a hosszadalmas újratöltést.

Bár a norvég modell magyar viszonylatokba való átültetése – vagyis a benzines/dízeles modellek megdrágítása – a fizetőképes kereslet hiányában nem járható út, az nyilvánvaló, hogy 140 év után a belső égésű motor nem csak, hogy méltó kihívóra talált az elektromos hajtásban, de csak idő kérdése mikor váltja le azt.

A Bloomberg 2018-as New Energy Outlook (NEO) elemzése szerint 2040-re a világszerte eladott új autók 55 százaléka már elektromos hajtású lehet.

Ez pedig nem tűnik túlzó becslésnek, tekintve, hogy Franciaország és Nagy-Britannia 2040-től betiltja a hagyományos hajtású – benzines vagy dízeles autók – értékesítését, de Norvégiában például már 2025-től csak nulla emissziós értékű gépjárművek értékesíthetők, Németország, Hollandia és India pedig 2030-as céldátumot tűzött ki. De az autógyártók is elszántak: a Volkswagen 2025-ig egymillió elektromos autó leszállítását tervezi, a Toyota pedig bejelentette, hogy megkezdi dízel személyautóinak kivezetését az európai piacról.

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/ugy-szabadulunk-majd-a-kipufogos-autoktol-mint-a-nyomogombos-mobiloktol.4.298802.html

Percek kérdése: újabb villámgyors autótöltési megoldás érkezik

Az egyelőre meglehetősen titokzatos technológiával minimálisra lesz csökkenthető a villanyautók töltési ideje.

tisztán elektromos működésű autókat sok mindenért lehet szeretni, van, aki a lokálisan zéró káros anyag-kibocsátás, van, aki a nagy nyomaték, és van, aki a hangtalan suhanás miatt szereti ezeket a jövőbe mutató járműveket. A hosszadalmas töltési procedúra miatt viszont sokan továbbra is távol maradnak ezektől az autóktól.

Szerencsére mostanság szinte egymás után bukkannak fel az egyre gyorsabb villámtöltők, melyek révén jelentősen lerövidíthető az az idő, amit a villanyautók telepeinek feltöltésével vagyunk kényszerűek eltölteni.

A legfrissebb híradások szerint hamarosan a General Motors is előrukkol majd első saját fejlesztésű gyorstöltőjével, mellyel az ígéretek szerint 10 perc alatt annyi energiát lehet majd tölteni a villanyautókba, hogy azokkal 290 kilométert lehessen megtenni.

A Delta Americas munkatársaival közösen fejlesztett technológia révén percenként átlagosan mintegy 29 kilométernyi hatótávot lehet nyerni. Összehasonlításképp, a Tesla Superchargerek percenként mintegy 10 kilométernyi hatótávnak megfelelő energiát töltenek a kocsikba, a hamarosan bemutatkozó Porsche Taycan pedig percenként várhatóan annyi energiát tud felvenni, amivel 20 kilométeres távolságot lehet megtenni.

GM azt ígéri, hogy 2023-ban már 20 olyan autót fog forgalmazni, melyek kompatibilisek lesznek az új gyorstöltővel.

© László Ferenc

Forrás: https://hvg.hu/cegauto/20180905_percek_kerdese_ujabb_villamgyors_autotoltesi_megoldas_erkezik_general_motors_villamtolto_villanyauto

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

Jelentősen nőtt tavaly az elektromos autók száma a világban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb tanulmánya szerint, az igazán nagy felfutásra azonban csak a következő években kerülhet sor. Az egyes országok ambiciózus célkitűzései, az autógyártók vállalásai, valamint a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítésének betiltása komoly katalizátorként hathatnak hamarosan.

Egyre több az elektromos autó a világ útjain

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb tanulmányából kiderült, hogy az egyre nagyobb hatótávolságot biztosító akkumulátoroknak, a direkt és indirekt ösztönzőknek, valamint a dinamikusan fejlődő nemzetközi töltőinfrastruktúrának köszönhetően az elektromos autók száma néhány év alatt megsokszorozódott.

Tavaly a plug-in-hibrid és a tisztán elektromos járművek állománya már meghaladta a 3,1 millió darabot globálisan, amely 56 százalékos növekedést jelentett 2016-hoz képest.

A jelentős megugrásban, illetve a bűvös 3 milliós határ átlépésében nagy szerepet játszott az is, hogy csak 2017-ben közel 1,15 millió darab plug-in-hibridet és elektromos autót adtak el világszerte.

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

Tisztán elektromos meghajtású járműből több mint 1,9 millió darab futott a világ útjain 2017 végén. Ebben nagy szerepe volt Kínának, ahol az intenzív támogatásoknak, illetve az olcsóbban megvásárolható helyi márkáknak köszönhetően közel duplájára nőtt az elektromos autók száma egy év alatt, így számuk elérte a 951 ezer darabot. Ezzel egyébként ismét sikerült az Egyesült Államokat is maguk mögé utasítaniuk a kínaiaknak, ahol 2017 végén több mint 35 százalékos növekedést követően, 401 ezer elektromos autó volt forgalomban.

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

Hogyha maradunk az elektromos autóknál, akkor elmondható az is, hogy Kína adta a teljes állomány 49 százalékát, míg az Egyesült Államokban futott a globális állomány 21 százaléka. De a meghatározó szereplők között ott volt Norvégia (6%), Japán (5%) és Franciaország (5%) is. Mindez egyben azt is jelentette, hogy ebben az öt országban helyezték forgalomba a világ elektromos autóinak 86 százalékát.

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

 

Most jön még csak az igazi felfutás

Annak ellenére, hogy a plug-in-hibrid és az elektromos autók száma megsokszorozódott néhány év leforgása alatt, a globális járműállománynak csupán elenyésző, durván 0,3 százalékos részét adták tavaly.

Ez a helyzet viszont gyorsan változhat, az elmúlt években ugyanis azok az országok, ahol fontosnak tartják az elektromos autózás elterjesztését, egymást túllicitálva jelentették be a következő évekre vonatkozó ambiciózus célkitűzéseiket. Kínában például az évtized végére 5 millió plug-in-hibridet és elektromos járművet – ebből 4,6 millió lenne személyautó – szeretnének a közutakon látni, míg az Egyesült Államok nyolc államában a 3,3 milliós határ átlépésére kerülhet sor 2025 végéig. Japánban a kitűzött cél az, hogy a teljes értékesítés 20-30 százalékát az elektromos autók adják 2030-ra, míg az EU-ban 2025-re a 15 százalékos, 2030-ra pedig a 30 százalékos részarányt akarják elérni.

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

 

Számos ország jelezte: betiltják a belsőégésű motorral szerelt autók értékesítését

Az érdemi célkitűzéseken túl az is segítheti az elektromos autózás gyors elterjedését, hogy számos ország jelezte a közelmúltban: betiltják a belsőégésű motorral szerelt járművek értékesítését. Erre a drasztikus lépésre ugyanakkor senki sem vállalkozna azonnal, elsőként Norvégia léphet majd, ahol jelen állás szerint 2025-ben már tilos lesz a kizárólag benzines, vagy dízelmotorral szerelt autók értékesítése. Írország, Hollandia, Németország és Szlovénia pedig 2030-tól tiltja be a belsőégésű motorral szerelt járművek eladását. Érdemes néhány szót ejteni Kínáról is, amely egyelőre nem dedikálta, hogy pontosan mikortól nem engedélyeznék a benzines és dízel autók értékesítést, azt viszont jelezte, erre a jövőben sor fog kerülni, várhatóan 2040 környékén.

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

 

Az autógyártók valóságos elektromosautó-offenzívára készülnek

Természetesen az egyes országok vállalásai önmagukban semmit sem érnek, a célok teljesüléséhez szükség van arra is, hogy az autógyártók kellő erőfeszítéseket tegyenek az elektromos autózás területén. Ezért is fontos, hogy a világ vezető autógyártói egyre komolyabb szerepet szánnak az alternatív meghajtású járműveknek a teljes flottájukon belül. Nyilván ez nem véletlen, hiszen a szabályozók rákényszerítik őket arra, hogy euró és dollár milliárdokat öljenek kutatás és fejlesztésbe, a termelőkapacitások növelésébe, új modellek gyártásába.

Mindezeknek eredményeként a következő években valóságos elektromos autó offenzívára számíthatunk, amely érdemi változásokat eredményezhet majd az új- és használt autó piacon is.

2020-ban számos gyártó új elektromos modellje jelenik már meg a piacon, míg 2022 és 2025 között az elektromos autók adják több nagy gyártó teljes értékesítésének 15-25%-át az ígéretek szerint.

Az elektromos autók tényleg mindent felforgatnak, ha ennek a tervnek a fele valóra válik

Címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/cegauto/az-elektromos-autok-tenyleg-mindent-felforgatnak-ha-ennek-a-tervnek-a-fele-valora-valik.4.295626.html

Remek interaktív térkép arról, miért fontos a töltőhálózat fejlesztése

Az Európai Autógyártók Szövetsége (ACEA) remek interaktív térképet közölt azzal kapcsolatban, hogy mely EU-tagállamok járnak élen az elektromos autózás elterjedése szempontjából nélkülözhetetlen töltőinfrastruktúra fejlesztésében.

Az interaktív térképről többek között leolvasható, hogy az EU-ban már több mint 100 ezer töltőpont áll az elektromos autósok rendelkezésére. Igaz, ezek döntő többsége a gazdag nyugat-európai országokban található. A koncentráció igazság szerint annyira erős, hogy négy ország (Hollandia, Németország, Franciaország és az Egyesült Királyság) adja a teljes töltőállomány mintegy 76 százalékát az EU-ban.

Remek interaktív térkép arról, miért fontos a töltőhálózat fejlesztése

Forrás: ACEA

A térképen természetesen helyet kapott Magyarország is, összesen 272 töltő került feltüntetésre, amely a nyugati országoktól messze elmarad, régiós szinten viszont elmondható, hogy az élmezőnybe tartozunk.

Ugyanitt egy kattintással előhívható egy másik interaktív térkép is, amelyről az elektromos autók piaci részesedése olvasható le az egyes EU-s országokban. Természetesen nem árulunk el nagy titkot azzal, ha elmondjuk, jellemzően azokban az országokban fogynak nagyobb arányban az elektromos autók, amelyek érdemi töltőinfrastruktúrával rendelkeznek.

Forrás: https://www.portfolio.hu/vallalatok/cegauto/remek-interaktiv-terkep-arrol-miert-fontos-a-toltohalozat-fejlesztese.4.295568.html

A Tesla-gyilkos cégek 99 százalékából nem lesz semmi

Még Kínában sem, ahol jelen pillanatban is közel 500 cég fejleszt – legalábbis hivatalosan – valamilyen elektromos járművet.

Időről-időre bukkannak fel az olyan cégek, amelyek majd robbantani fogják a piacot és legfőképpen lenyomják a Teslát. Az igazság persze leginkább az, hogy ezen nagyreményű cégek 99 százaléka nyomtalanul eltűnik.

A kivételek egyikének tűnik a NIO Capital Investment cég, amely azon 1 százalék közé tartozik, amelynek úgy tűnik, hosszabb távon is vannak esélyei. A többieket nyilvánvalóan egy komoly cég felépítésének költségei döntik be.

Jelenleg 487 olyan cég van bejegyezve csak Kínában, amely elektromos autókat kíván gyártani. Mindezekben a cégekben nem is kis összeg összpontosul, mert kimutatások szerint a kínai állam eddig 15 milliárd dollárt fektetet ilyen startupokba és további 47 milliárdot tervez – írta egy korábbi cikkében a The Wall Street Journal.

A kínai állam még 2015-ben hirdette meg a Made in China 2025 programot, amelynek célja, hogy a világpiacon is versenyképes hazai márkákat fejlesszen, tíz kiemelt gyártmánykörben. Ez a tervezet tartalmazza prioritásként az elektromos autókat is, és azok legfontosabb elemének, az akkumulátoroknak a gyártását, amelynek révén számtalan cég lát most lehetőséget a piacra lépésben.

© Byton

Néhány év elteltével azonban csak a NIO és Byton vehető igazán komolyan, amelyek közül a NIO most készül tőzsdére lépni az USA-ban. A nyilvános részvénykibocsátás összege pedig 1,8 milliárd dollár lesz.

A kínai kormányzat 2020-ra a forgalomba helyezett autóknál szeretné elérni, hogy minimum 6 százaléka zéro- vagy alacsony emissziójú autó legyen, ami nagyjából 5 millió autót jelent.

Elektromos autók: kevés az új modell, mégis egyre többet adnak el

Az elektromos autók száma az idén Németországon meghaladja majd a 200 ezret. Ugyanakkor a 2020-ra várt egymilliós darabszámot várhatóan csak két év késéssel, 2022-ben érik el – mutatta ki az IFUA Horváth & Partners vezetési tanácsadó cég felmérése. 

Magyarországon mintegy ötezer zöld rendszámú autó van forgalomban a Belügyminisztérium adatai szerint, ez a személygépjármű-állomány 0,15 százalékát teszi ki. Németországban ez az érték 0,4 százalék, tehát ott 0,25 százalékponttal magasabb az elektromos autó penetráció.

A tavalyi év végén 123 ezer elektromos autó futott a német utakon, közülük 62 ezer volt tisztán elektromos meghajtású. A növekedés csaknem 80 százalékos volt, s ezzel a bővülés üteme 2012 óta most először haladta meg az előző három év átlagát. Ha ez a dinamika megmarad, akkor 2022 elejére érik el Németországban az egymilliós darabszámot, amit eredetileg 2020-ra tűztek ki.

A növekedés annak ellenére gyorsult fel, hogy még mindig nincs elég megnyerő és gazdasági szempontból is vonzó modell. 2017-ben csak az Opel Ampera-e jelent meg új, tisztán elektromos meghajtású kocsiként a piacon, a második generációs Nissan Leaf pedig 2018 elején.

Bár sok autógyár közölte, hogy hamarosan új elektromos modellekkel rukkol elő, ez egyelőre várat magára. A neves gyártók közül egyedül az Audi hozza ki a Q5 e-tron Quattro elektromos utcai terepjárót (SUV) 2018 végén. Szintén az idei évre ígérte az e.Go Mobile startup cég a tisztán elektromos e.Go Life kocsit.

Az IFUA Horváth & Partners szakértői azért várják mégis a 200 ezres darabszám túllépését, mert új Plug-in hibridek jelennek meg – ezekben kombinálják a belső égésű és az elektromotorokat -, a meglévő e-kocsikat meg feljavítják. 2017-ben is sok kiegészítés és „ráncfelvarrás” látott napvilágot a tisztán elektromos kocsiknál, ami gyakran erősebb akkumulátort, s ezáltal nagyobb hatótávolságot jelentett. Az pedig, hogy a jelenlegi szűkös kínálat mellett is a korábbinál gyorsabban nő az e-autók eladása Németországban, biztató jel a jövőre nézve.

Magyarországon idén tavasszal összesen 4836 zöld rendszámos autó volt forgalomban, ezek közül 2564 volt tisztán elektromos – közölte májusban a Belügyminisztériumtól kapott adatokat a G7 portál. Akkor összesen 3,3 millió személygépkocsi futott a magyar utakon. A Jedlik Ányos Klaszter honlapján hozzáférhető adatok szerint 2017-ben csaknem a háromszorosára nőtt a zöld rendszámú kocsik száma Magyarországon.

Forrás: http://hirek.prim.hu/cikk/2018/07/26/elektromos_autok_keves_az_uj_modell_megis_egyre_tobbet_adnak_el

Elektromos töltőállomásokat adtak át Sopronban – fotók

A soproni vasútállomás parkolójában elektromos autó gyorstöltő-berendezést adtak át az önkormányzat vezetői hétfőn. A Jereván-lakótelepen a Kodály téren is üzembe helyeztek egyet. A két töltőállomás kiépítésének összköltsége 5.2 millió forint, ebből az állami támogatás összege 4.9 millió forint volt.
Az elektromos meghajtású járművek jelentik a közlekedésben a jövőt. A város önkormányzata országos pályázatot nyert, így vált lehetségessé, hogy két, egyenként két-két töltőfejjel rendelkező oszlop létesüljön az elektromos autók részére. Az ott felhasznált villamos áram díját az önkormányzat átvállalja. További jó hír, hogy a töltés idejére, de maximum három órára az érintett parkolókat ingyenesen vehetik igénybe az elektromos autósok.

A városvezetés az adókedvezmények mellett ezen intézkedésekkel is ösztönzi az elektromos gépjárművek elterjedését – jelentette ki átadó beszédében Fodor Tamás polgármester. Mint mondta, a városvezetés folytatni kívánja az elektromos töltőállomások telepítését.

Elektromos töltőállomásokat adtak át Sopronban. Fotók: Magasi Dávid

– Ez a beruházás túlmutat önmagán – emelte ki Simon István alpolgármester. – Sopron ismét tett egy újabb lépést a zöldebb, fenntarthatóbb jövő felé. Minden előrejelzés azt mutatja, hogy elérkezett az elektromos járművek korszaka. Az elektromos meghajtású járművek nagy előnye a nulla károsanyag-kibocsátás, továbbá az energetikai hatékonyság – hangsúlyozta.

Barcza Attila országgyűlési képviselő hozzátette, Sopron folyamatosan fejlődik, ez elmúlt években megindított kormányzati és önkormányzati beruházások jól példázzák ezt. A töltőállomások létesítése nemcsak a helyi elektromosautó-tulajdonosoknak, hanem az ilyen modern járművel városunkba látogatók számára is fontos.
A kivitelezők részéről Szilágyi Zoltán, az MVM Partner osztályvezetője érdeklődésünkre elmondta, legközelebb Csornán és Kapuváron is várható elektromos autó töltőállomás kialakítása. A gyorstöltő 2-3 óra alatt, míg a villámtöltő 25-30 perc alatt tölti fel a jármű akkumulátorát.

Most már tényleg megéri elektromos autót venni

A LeasePlan flottakezelő cég frissen kiadott, éves Car Cost Index elemzése szerint költségek tekintetében az elektromos autók ma már több európai országban is versenyképes alternatívái a benzin- és dízelüzemű járműveknek.

A 21 európai országot érintő kutatásból kiderül, hogy Magyarországon a legalacsonyabb az elektromos autók havi átlagos fenntartási költsége, és a kontinensen egyedülálló módon hazánkban nem kell gépjármű, cégautó- és regisztrációs adót, illetve vagyonszerzési illetéket fizetniük az ilyen járművek tulajdonosainak. Az elemzés megállapította továbbá, hogy több európai országban is egyre kevésbé költséges az elektromos autók fenntartása a hagyományos meghajtásúakéhoz képest. Van, ahol egyenesen olcsóbb is, ami ígéretes jele annak, hogy a villanyautók elterjedése általános trend lehet a közeljövőben.

illusztracio_LeasePlan_Car_Cost_Index

A LeasePlan átfogó riportja 21 európai országban vizsgálta a kis- és közepes méretű autók (B és C szegmens) fenntartási költségeit a vásárlást követő első 3 évben, évi 20 000 km megtétele mellett. A kutatás készítése során a vállalat minden olyan költségtételt számításba vett, amely a különböző országokban felmerülhet ezzel kapcsolatban, így az üzemanyagot, az adókat, a biztosítást, a karbantartást és az értékcsökkenést is.

A Car Cost Index főbb megállapításai:

– A gépkocsi-fenntartási költségek jelentősen eltérnek Európa különböző országaiban: Lengyelországban 448 euró, míg Olaszországban 761 euró havonta ez az összeg. Magyarországon 479 euró a havi átlag, egész Európában pedig 616 euró.

– A GDP arányában vizsgálva az olasz, a finn és a belga autósoknak kerül a legtöbbe fenntartani az autót, míg ír, lengyel, magyar és svájci társaiknak a legkevesebbe.

– Az elektromos autózás költségei jelentős szórást mutatnak Európában. Magyarországon a legalacsonyabbak, ahol a havi átlag 597 euró. Olaszországban ezzel szemben havonta 986 eurót kell erre fordítani, vagyis itt a legdrágább a villanyautó-használat.

– Norvégia az egyetlen olyan ország, ahol az e-autók fenntartásának havi átlagköltsége (670 euró) mind a benzines, mind a dízelüzemű autókénál alacsonyabb (731 illetve 722 euró). Magyarországon az 597 eurós havi átlagos fenntartási költség – ami bár Európában a legalacsonyabbnak számít – a benzin (393 euró) és a dízel (405 euró) meghajtású járművekéhez képest is jelentősen magasabb.

– Norvégiában a legdrágább hagyományos meghajtású járművet használni. A benzines autó fenntartása 731 euróba kerül havonta, míg a gázolajjal működőé 722 euróba. Ez mindkét esetben mintegy 200 euróval haladja meg az európai átlagot. A különbség elsősorban a benzin- és dízelüzemű gépkocsikat érintő magasabb adókból, illetve általában véve a magasabb megélhetési költségekből adódik.

– Sok más európai országban az elektromos autók tulajdonosai többet adóznak. A villanyautó-tulajdonosok 131 eurónyi adót fizetnek havonta a magasabb beszerzési árak miatt. Ez jóval több, mint a benzines (104 euró) és a dízeles (108 euró) járművek használóinak átlagdíja. A magyar adatok szerint hazánkban azonban egyáltalán nem kell ezzel a tétellel számolni, ami az elemzésben résztvevő országok között egyedülálló. Ráadásul az elektromos járművek beszerzéséhez Magyarországon tavaly májusig maximum 1,5 millió forintos állami támogatást is lehetett igényelni.

– Az e-autósok sokat spórolnak az üzemanyagon. Átlagosan 39 eurót költenek áramra havonta, szemben a benzines és dízeles autósokra jellemző havi 110 és 78 eurós üzemanyagköltséggel.

– Romániában a legolcsóbb benzines autót használni. A benzinüzemű gépkocsik fenntartásának havi költsége mindössze 353 euró az országban. A benzines autók után fizetendő gépjárműadó átlagos havi összege mindössze 50 euró, ami az európai átlag 48 százaléka. Románia után közvetlenül hazánk a második a sorban: nálunk havonta 40 euróval kerül többe a benzines járművek fenntartása, az adó ugyanakkor több mint a kétszerese a román értékeknek. Amennyiben viszont lízingeljük a benzines vagy akár a dízeles autót, visszaigényelhetjük az ÁFA-t.

„Jó hír, hogy a villanyautók már több európai országban versenyképesnek számítanak költségszempontból is. A Car Cost Index elemzésből azonban egyértelműen látszik, hogy több fontos területen, így például a gépjárműadózás és a töltési infrastruktúra terén is mielőbbi törvényhozói intézkedésre van szükség ahhoz, hogy az elektromos járművek Európa-szerte működőképes alternatívát jelentsenek. Használatuk a klímaváltozás elleni harc egyik leghatékonyabb módja, és fontos, hogy mindenki megengedhesse magának a zöldebb megoldást” – mondta Tex Gunning, a LeasePlan CEO-ja.

A LeasePlan Car Cost Index elemzéséről:

– A LeasePlan „Car Cost Index 2017” elemzése letölthető innen: https://www.leaseplan.com/corporate/news-and-media/newsroom

 

– A Car Cost Index elemzésben részt vevő 21 ország: Ausztria, Belgium, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Norvégia, Olaszország, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Törökország.

– Az elemzésben vizsgált gépkocsimodellek: BMW i3, Ford Focus/Focus Electric, Hyundai Ioniq, Nissan Leaf, Opel/Vauxhall Corsa, Renault Clio, Renault Zoe, Smart Fortwo, VW Golf/e-Golf és VW Polo. Az üzemanyagköltségek számítása a gyártók által megadott üzemanyag-fogyasztási adatok alapján történt.

– A LeasePlan kötelezettséget vállalt arra, hogy 2030-ra teljes flottájában nullára csökkenti a károsanyag-kibocsátást. A cég az EV100 nemzetközi üzleti kezdeményezés alapító partnere is, melynek célja, hogy felgyorsítsa az elektromos járművekre való átállást és a használatukhoz szükséges infrastruktúra kiépítését. A projektet a 2017 szeptemberében tartott ENSZ közgyűlés alkalmával a klímaváltozásért felelős csoport indította el.

– Havi fenntartási összköltség ország és üzemanyagtípus szerint:

 

 

Benzin Dízel Elektromos
Ausztria €538 €497 €788
Belgium €590 €561 €898
Cseh Köztársaság €416 €425 €800
Dánia €642 €607 €914
Egyesült Királyság €538 €535 €719
Finnország €630 €637 €955
Franciaország €472 €475 €836
Görögország €468 €427 €953
Hollandia €604 €686 €705
Írország €506 €474 €852
Lengyelország €445 €359 €634
Magyarország €393 €405 €597
Németország €515 €489 €788
Norvégia €731 €722 €670
Olaszország €667 €628 €986
Románia €353 €363 €890
Spanyolország €477 €476 €952
Svájc €557 €516 €800
Svédország €631 €568 €770
Szlovákia €442 €416 €955
Törökország €492 €519
Átlagosan €536 €523 €819
Forrás: http://formula.hu/auto/2018/07/11/most-mar-tenyleg-megeri-elektromos-autot-venni