Az üzemanyagár mellett erre figyel a jövőben az autópiac

Az elemes autók nagyon drágák még mindig a hagyományos társaikhoz képest, részben az akkumulátorok magas ára miatt, amely nagyban függ az alapanyag, a lítium árától. Utóbbi-elvileg- olyan fontossá válhat, mint a benzinár. Mivel még semmi sem biztos, alternatívákkal is próbálkoznak a kutatók és a gyártók. Előrejelzés a villanyautó-fronton.

Amellett, hogy a mostani villanyautók hatótávja növekszik, még mindig nem éri el a hagyományos autók szintjét, áramkútból is kevés van, és nagyon drágák, leginkább az akkumulátorok miatt. Ezen a téren azonban azért lehet változás, ami hozzájárulhat ahhoz, hogy népszerűbbé, leginkább olcsóbbá váljanak az elemes autók.

Jelentős az árcsökkenés, de csodák még nincsenek

A tisztán elektromos autók 2010-ben még kétszer annyiba kerültek, mint a hasonló kategóriájú robbanómotoros gépkocsik. 2014-ig a feláruk azonban 45 százalékra csökkent, ám ez a trend nem maradt tartós. 2016-ban még mindig 40 százalékkal voltak drágábbak az elektromos autók az összehasonlítható robbanómotoros autókhoz képest – derül ki a stuttgarti menedzsment-tanácsadó, a Horváth & Partners egyik tanulmányából.

Az elektromos autók akkumulátorköltségei 2010-ben még 600 euró körül alakultak kilowattóránként (kWh). Azóta az érték folyamatosan csökkent, és 2016-ban elérte a 225 kWh-t. A stuttgarti szakértők szerint 2020-ra ez a költség 100 euró alá fog esni – ezt Dr. Oliver Greiner, a Horváth & Partners partnere és a tanulmány elkészítésének irányítója állapította meg. Az elektromos autók ára mégsem csökken majd szerinte ugyanilyen mértékben.

A tisztán akkumulátoros erőforrású elektromos autók felára ugyanis az elmúlt három évben többé-kevésbé stagnált (pontosabban a különbség egyre kevésbé csökkent). Vagyis az akkumulátorok olcsóbbá válása végeredményben nem tette ár szempontjából sokkal versenyképesebbé a villanyautókat. Egy másik neves tanácsadó cég, a McKinsey szakértői – bár más időszakot elemezve – még drasztikusabb számokkal álltak elő: megállapították, hogy 2010 és 2016 között a lítium-ionos akkumulátorok ára 80 százalékkal csökkent.

A jelenlegi akkumulátortechnológia alapvetően a lítiumos megoldásokon alapszik. E tekintetben Magyarország nem áll rosszul: három lítiumos akkumulátorgyártó, a koreai Samsung SDI és SK Innovation, illetve a japán GS Yuasa is nálunk gyárt (vagy tervez gyártani) ilyen berendezéseket. Az SK Innovation idén márciusban indította meg építkezését a komáromi ipari parkban. Ott, ahol a kínai BYD elektromos buszokat gyárt.

A tokiói tőzsdén jegyzett, a Mitsubishi elektromos autóinak beszállítójaként ismert GS Yuasa szintén bejelentette januári közleményében, hogy Magyarországon tervez akkumulátor-összeszerelő üzemet, méghozzá lítium-ionos technológián alapuló gyárról van szó. A japán cég a lítium-ionos akkumulátorcellákat egyelőre a távol-keleti szigetországból szállítaná a miskolci gyárba, de hosszabb távon ezeknek a gyártását sem zárják ki Magyarországon.

A lítium a legfontosabb, de úgy fest, van elég

Az akkumulátorok alapanyag a lítium, amelynek ára világpiacon az utóbbi időszakban egyre drágult – egészen az idei évig. Ezt az anyagot ugyanis nemcsak az autóakkumulátorokban, hanem a mobiltelefonokban és egyes gyógyszerekben is fel lehet használni.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) tavalyi cikke szerint vagy az “új olaj”, vagy az “új arany” lehet (vagy lehetett volna) a lítiumból, amelynek árfolyama az írás szerint 2016-ban 60 százalékkal ugrott meg, 2014 és 2016 között pedig megduplázódott. Az ausztrál Galaxy Resources – ez az egyik fő lítiumszállító a világpiacon – tőzsdei kurzusa időközben 1800 százalékkal nőtt két év alatt, 2017 elejéig, ám azóta több változás történt a piacon.

A lítiumot az ezredfordulóig az akkumulátorokon kívül az üveg- és kerámiaipar használta fel, és akkor körülbelül 70 ezer tonna kellett belőle évente a világpiacon. Valódi hiány várhatóan nem lesz, mert még évtizedekre bőven elegendő lítiumkészletek állnak ugyanis rendelkezésre bolygónkon. A lítium egyébként nem olyan ritka elem, ugyanakkor nyolc országban fordul elő komolyabb mennyiségben.

A három legfontosabb közülük fedezi a világkereslet 85 százalékát: Ausztrália, Chile és Argentína. Az összes lítiumkészletet a szakértők 41 millió tonnára becslik egyébként a Földön. Így körülbelül még 200 évre elegendő lítium van a bolygón, ha egyébként tényleg megsokszorozódik a kereslet iránta 2025-re.
Mindazonáltal a Bloomberg idei cikke szerint a lítium ára 2017 közepéig emelkedett dinamikusan, azóta nagyon lassan vagy stagnálva drágul a könnyűfém.

Minthogy az árak így is körülbelül két és félszeresére emelkedtek 2014 és 2018 között, elsősorban az elektromos autógyártásban rendkívül aktív kínai cégek igyekeznek lítium-nyersanyagbázisokat, illetve lítium kitermelésével foglalkozó cégeket megszerezni. A kínai vállalatok egyrészt tőzsdére menetellel akarnak pótlólagos tőkét szerezni a lítiumszállítók felvásárlásához, másrészt már konkrét célpontokat is kijelöltek. Így például egy chilei cégben szeretnének részesedést szerezni.

A japán Toyota autógyár egy argentin lítiumbányászati cég, az Orocobre 15 százalékát vásárolta fel nemrég. Közben koreai és kínai gyártók pedig egy ausztrál kitermelő vállalatban, a Pilbarában szereztek részesedést. Ugyanakkor a lítium ára nem feltétlenül emelkedik tovább: a Morgan Stanley nemrégiben egy sokkoló elemzést adott ki a bányászati cégek számáéra, miszerint 2021-re megfeleződhet a lítium ára, ami azonban a gépkocsi-vásárlóknak nem feltétlenül rossz hír, hiszen így az akkumulátorok is olcsóbbak lehetnek. Ugyanakkor az Investing News szerint a lítium iránti kereslet 2025-ig meg fog háromszorozódni, ez pedig ellenkező irányba hajthatja az árakat.

Van más megoldás is

A lítium-ionos megoldásokon kívül a kutatók más akkumulátortechnológiákkal is foglalkoznak. Martin Finsterbusc – aki a németországi Jülichben működő kutatóintézetben vezeti a szilárdtest-akkumulátorok fejlesztését egy interjúban arról beszélt, hogy egy évtizeden belül nem számít érdemben jóval erősebb (nagyobb teljesítményű) akkumulátorgeneráció megjelenésére. Finsterbusch 2016 óta vezeti a jülichi kutatócsoportot, amely olyan technológiával foglalkozik, amely nem áll messze attól, hogy a mindennapok részévé váljon.

Tavaly decemberben a BMW bejelentette, hogy szilárdtest-akkumulátorok fejlesztésébe kezd. Szerinte azonban még komoly problémákat kell megoldaniuk a szilárdtest-akkumulátoroknál, mielőtt azok tömeggyártása megkezdődhetne. Jelenleg az akkumulátorcelláik csak laboratóriumi körülmények között működnek. Szilárdtest-akkumulátorokkal a Toyota és a Fisker autógyártók a 2020-as években akarnak előállni, de a porszívógyártó Dyson is a piacra lépést ígéri ezen a területen.

 

Forrás: https://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/az_uzemanyagar_mellett_erre_figyel_a_jovoben_az_autopiac.665630.html